2008.01.07.
It’s Time to Fly
Az én kedves Szoppanteaux barátom (bővebb infó a Szereposztásban a Feri, Rakker, (Dj.) Rákász címszó alatt) gépe még alig szállott le Ferihegyen, és lehet, hogy hamarosan ismét el kell búcsúznom tőle. Még semmi sem biztos, de annyi mindenesetre történt, hogy telefonon jelezték neki: elképzelhető, hogy megint ki kéne mennie rendet tenni a cég Kínai divíziójában. Ezúttal nem néhány hétre, hanem lehet, hogy évekre. Ez tehát az alapszitu.
Ugyehát mint span, ki vagyok én, hogy megmondjam a kis faszpörgettyű dzsínek, hogy most akkor menjen avagy ne. Ott van bennem, hogy akkor ezzel a mozdulattal elveszítem Address Bookom Friends részlegében lévő egyik személy könnyebb elérhetőségét (Pécs városa Shenzenhez képest kifejezetten itt van a szomszédban), ugyanakkor utolsó kis getszi lennék, ha elkezdeném neki hangsúlyozni, hogy dehát a gyökereid, Ferenc! meghát hogy neked itt kell élned, nade Ferenc!. Hát a lóphaszt. A vén kakker most lesz márciusban harminc éves, és mielőtt még nagyon belebonyolódna ebbe a család nevezetű édes mókuskerékbe, megérdemel egy jutalomjátékot. Give him a fuckin’ treat, you know what I mean? Menjen ki a távoli Kínába, és hétvégenként fogja kézen kedvesét és járják be Shenzen metropolisz helyes és kevésbé helyes utcáit, sugárutait és sikátorait (már ha vannak neki olyanok). Az szabadnapokon látogassák meg a népi Kína elérhető nevezetességeit, és éljenek a csingók országában boldogan pár évet. Nem fogok önzőzni, és nem fogom szemforgatva mondani azt, hogy Hogy teheted ezt meg, nadeferenc!. Menjen csak.
Annál nagyobb lesz az öröm, amikor mink is leszállunk HKK repterén, és egymás nyakába borulva ünnnepeljük az édes viszontlátás örömét valami csingó bárban, és bebaszunk ezer forintnak megfelelő jüanból. És ékes magyar nyelven kódolva szídjuk a Nagy Főnököt, akinek a nevét még a fejlett nyugati világban is csak félve meri leírni az egyszeri blogger: maócecung. Izé. Maócecung.
post
Nem olyan occó ám az a Kína
Mostan voltál ott, vagy csak Vietnámig vitt a jósorod? Szoppanteaux is aszongya, hogy olcsó (volt kint pár hetet), meg a kk.blog.hu-s figurák is kifejezetten olcsónak mondták a dolgokat. Nyilván a felkapottabb helyeken akár kelet-európai “drágaság” is lehet, de nekem elég meggyőző az, amit pl. Feri mondott, hogy 700 forintból többfogásos ebédet evett úgy, hogy effektíve kinyalták a s*ggét. Ez nálam olcsónak számít.
Én csak abból indultam ki, hogy eleve, ha Kínába akarsz utazni, akkor mélyebbre kell nyúlni. Azért ott már fellendülőben (enyhe kifejezés) van a gazdaság és ennek érezhető is a hatása (persze lehet, hogy az étel-ital árakon annyira nem, ill. hely függő). Én azért is mentem Vietnamba, mert abból a pénzből 3 hétig lehettem kint, míg Kínából 1-re futotta volna. Egyébként Vietnam nagyon olcsó volt tényleg (a puccosabb helyeken is), de Kambodzsa már nem. Pl. sörben mérve Vietnam kb. 100-130Ft, Kambodzsában 2 dollár! Ez a kétszeres vagy inkább háromszoros ár vonatkozik mindenre. Ami azt illeti, vágyom Kínába én is, de nem az lesz a következő. Valamelyik másik ázsiai ország
Egyébként irigylem a spanod, bár lehet éveket nem bírnék ki.
Szevasztok!
Hát örülök a postnak, még akkor is, hogy még nem biztos a dolog…
Most volt szerencsém két hónapot Shenzhenben tölteni, és mivel az Kína legdinamikusabban fejlődő városa, érezni némi hatását a 15 százalékos GDP növekedésnek, persze a mi pénztárcánkhoz mérten még mindig nagy királyság van.
Ami a szállást illeti, mivel a cég fizette, így közvetlenül nem voltam érintett, amúgy ötcsillagos szálloda került napi 10K HUF-ba, én ezt nem látom annyira veszélyesnek. A sör boltban 75 Ft, egy többfogásos kaja sörrel valóban 6-700 forintból kijön. A tömegközlekedés pedig egyenesen hibátlan, a metróaluljáróban padlóról lehetne enni, a két végállomás között a jegy 125 Ft, ami helyi viszonylatban nem kevés, hiszen relatíve igen kevesen veszik igénybe a buszokhoz képest, ahol ugyanaz a távolság csak 60 Ft (18 km). Igen, a párhuzamos közlekedés megmaradt, nem szüntették meg a buszokat a metró megépülése után sem.
Vietnámról is csak jókat hallottam, egyszer oda is jó lenne eljutni. Amúgy ha egy multicég felsőbb menedzsmentjébe invitálják az embert, akkor akár a jég hátán is lehúzok pár évet
Sásd vasútállomás rlz
Jól hangzik. Egyébként a “tradicionális” kínából ill. kultúrából mennyi maradt még a felhőkarcolók között? Én úgy tervezem, ha megyek is, inkább vidéki városokat fogok meglátogatni, persze ez csak önállóan szervezett úttal valósítható meg, mert minden iroda a nagyvárosokba szervez