Zéblog v1.40 (lucidel.icio.us)

Almáékat lehet szeretni, meg utálni, ez a “megosztás” pedig mindenképpen a cég malmára hajtja a vizet egészen addig, amíg a fanbázis nem fordul el tőlük – addig sikeresek lesznek. Jegyezd meg, míg a föld kerek, mindig lesznek almerek - tunya mosolygós geekek, akiknek arra áll fel a cerka, hogy mennyire szép az alkalmazás alatt a drop shadow, és órákig el tudnak játszani a dokk magnifikáció fícsörével, meg azzal, hogy lassítva teszik le az alkalmazásokat a dokkba, mert mennyire szép, ahogy lassan beleminimalizálódik az ikonjába.

Ma az Apple kicsit frissítette az iPod termékvonalat. Azt lehetett sejteni, hogy egyes termékek kamerát fognak kapni, de hogy melyek ezek, arról fogalmunk sem volt – ma este nyolcig, amikor is kiderült, hogy az iPod nanók a “szerencsés kiválasztottak”. A szintén népszerű iPod touch (ebből 20 millió fogyott eddig) méretileg növekedett: az entry level a 8 gigás kütyü, a régi 16 gigzes modell 32-re, a régi 32-es pedig 64 gigásra hízott. (Árak: 199, 299 és 399 dollárok respectively). Kamera nincs!

Negyed kilencre már be is futottak az első fikkantók az appleblogra, hogy mennyire szar volt az esemény, hogyhogy nem a touch kapta a kamerát. Hát, pedig, fátter, ha belegondolsz, ez kurvaegyszerű dolog. A touch nemrég kapott új szoftvert, a két nagyobb modellt pedig hanggal is lehet irányítani (ez is az új szoft egyik új fícsöre), van benne még Nike+ Sport Kit is, meg még a franc tudja mi. Ez a készülék tulajdonképpen zsírúj. Ezzel nem kell semmit csinálni, mert ez a készülék még egy évig eladja magát – bőven elég a tárhelyduplázás.

Az iPod classic az iPod-vonal mostohagyereke. Merevlemez kotyog benne, meg LED-es háttérvilágítású LCD, viszont ez a készülék tud egyedül 100 giga felett teljesíteni – most a kínálat az eddig 120 gigáról 120 és 160 gigára bővült. (Érdekesség, hogy két évvel ezelőtt a 30-60-80 (asszem) gigás modellek helyett bejött a 80 és 160 gigás klasszik (akkor vettem egy 160-asat), aztán egy évvel ezelőtt egyszerűsítették a dolgot, és csak 120-ast lehetett vásárolni. Most meg itt a 120-as meg visszajött a 160-as… Nem tudják ezek, mit akarnak.) Az iPod classicot azonban a mostohagyerek-lét miatt nem fogják fejleszteni, ez egyértelmű. Alig várják már Cupertinóban, hogy végre az első touch-ok elérjék a 128 gigát (ez, a jelenlegi trendeket figyelve egy-két év múlva megtörténhet. Az első touch-ok 8 és 16 gigát tudtak (az akkori iPhone-ok 4-et és 8-at), majd melléjük tették a 32-est. Most kilőtték a 16-ost, viszont mellétették a 64-est. Ha a trend folytatódik, jövőre, vagy másfél év múlva megjön a 16-64-128-as vagy 32-64-128-as vonal, és abban a percben vége lesz a classicnak, vegye meg a júzer a multitáccsos, ám kisebb kapacitású készüléket drágábbért.)

Az, hogy a kis iPod shuffle-ba kamera kerüljön, kizárt dolog, így marad a nano, és a júzert rögtön egy rémesen egyszerű, bár elképesztően szemétláda választás elé állítottuk. Kamerát akarsz, öcsisajt. Vagy veszel nanót (149 dollárért 8 gigát, vagy 179-ért 16-ot), és lemondasz a multitáccsról, vagy ha kamera kell és multitáccs, akkor mars az AT&T-hez iPhone-t venni. Más opció nincs. Majd ha minden hülye megvette az nanót, mert ebben van a kamera, akkor majd (egy év múlva) lehet belerakni a touchba is a kamerát, és akkor az milyen jó lesz.

Nincs új a nap alatt, barátaim. Akiknek kamera kell, megveszi a nanót, akinek touch is kell, az meg megy az AT&T-hez, és rengeteget fizet a két év alatt. Akinek meg van esze, az meg vár egy-két évet, és addig fényképez meg kameráz a Sony Ericcsonnal. Hát, így megy ez. Majd ha kifulladt a nanóvásárlási láz, akkor szépen beleteszik a touchba is, és eladják a melegvizet megint.

Nem mellesleg ügyesen csinálta az Apple az iPhone bevezetést is. Előjöttek a multitáccsal, és mindenki ráverte a faszát, pedig csak hat országban árusították, vagy hogy. (Asszonynak vettem ilyet néhány hónapja, és én biztos vagyok benne, hogy a három generációból ez a legszebb változat.) Persze az early adopterek (azok, akik az új termékekre rácsapnak, mint gyöngytyúk a takonyra) rögtön rárepültek az első iPhone-okra, és lekötötték magukat két évre Amerika legnagyobb szolgáltatójánál. Aztán fél évre rá Jobsék kijöttek a touch-csal, ami ugyanaz, mint az iPhone, csak kétszer annyi memóriával – 8 meg 16 giga ketyeg ezekben a gépekben. Akinek kellett a multitouch, annak már mindegy volt, mert megvette az iPhone-t (ez volt Jobsék elsődleges célja), aki pedig akarta a multitouchot, de nemet bírt mondani a kétéves hűségnek, az megvette a touchot (második fölözés). Aztán jött a 8 és 16 gigás iPhone 3G, és nem sokkal később az iTouchból kijött a 32 gigás verzió. Most nyáron bővítették az iPhone palettát 8 gigás 3G-k vannak, és 16-32 gigás 3Gs-ek. És persze jön a touch is 8, 32, 64-gyel.

Meg kell érteni, hogy semmi értelme fordítva csinálni sales szempontjából. Ha innovatív technológiát hozol be horrorprémiumáron, akkor nem fogod ezt azonnal agyoncsapni egy “funkciócsökkentett” és olcsóbb termékkel. Először megvárod, míg a júzer megveszi a prémiumot (első fölözés), majd odaveted a többieknek azt, amire már ők sem tudnak nemet mondani (második fölözés). És most is: ha a touchba került volna kamera, akkor ki francnak kellene a nano? És melyik touch és kamerafanatikust lehetne rábeszélni az iPhone 3Gs-re vagy a 3g-re? Miért vágna alá magának az Apple azzal, hogy a csúcstermékeit javítja tovább? Azok eladják magukat további piszkatúra nélkül. Fókuszáljunk inkább a kevésbé pró termékekre, aztán majd egy év múlva odatesszük a kamerát a touch-ba is. Aki addig kibírja, az alig fogja várni, hogy kiköhöghesse nekünk a 300 dodót. Így lesz eredményes a cég, így lesznek elégedettek a részvényesek.

Q. E. D.