2010.01.14.
Önszopatók
Nyilván elérkezett az ideje annak, hogy egy újabb poszt érkezzen Budapest közlekedéséről, hiszen gyönyörű időket élünk. A BKV sztrájkol, a metró megy, néhány busz és villamosjárat is, de a többiek azok sztrájkolnak, mert azt szabad.
Én nem értek a sztrájkjoghoz, meg a munka törvénykönyve sincs előttem (ez nem az én asztalom), de a sztrájk számomra azt jelentené, hogy a cégtulajdonosokat szopatom meg azzal, hogy nem termelek. Értem én, hogy a BKV egy szolgáltatás, ami a közt (népet) hivatott A-ból B-be eljuttatni, de valahol mégis furcsa, hogy a cég tulajdonosai és vezetői nem nagyon érezhetnek az egészből semmit – mert ők nem BKV-val járnak, hanem szolgálati gépkocsival. A vezetők fizuja sem lesz kevesebb, maximum a nyereség után kiadott prémium… őőő.. micsoda? Nyereség? Na, az nincs. De prémium van, annak lennie köll. Szóval az van, hogy a békávésztrájk úgy szopatja a vezetést, hogy sehogy, helyette persze mi történik? Hát, hogy a zemberekkelfizettetikmeg. Veled, bezony. A sztrájkért is te fizetsz, meg a menáger úrnak a fizetéséjért is te fizetsz. Közbe meg szopol a dugóban, mert az hirtelen lett, és ha ez még mind nem lenne elég, akkor hamarosan jön a szmogriadó, jihijj, dekurvajó.
És szemmel láthatóan az embereknek egy csöpp sütnivalójuk sincsen. Merthogy békávé nincs, az oké. Mi a reakció? Minden marha autóba ül. “Nem fogok én fagyoskodva a buszmegállóban ácsorogni, bázel, én beteszem a seggemet a verdába, és állok inkább a dugóba. Belső keringtetésre baszom a lékkondit, értő, aztán pöfögök a mögöttem lévő orra alá. Ha neki nincs belső keringtetése, akkor szopó. Mi, hogy én? Hogy kerékpárra? A FASZT, kérlekalássan, sőt, KETTŐT!”
Mert szemmel láthatóan megint ottvagyunk, hogy a kerékpár bizony nem alternatíva (az autó az meg nagyonis.). És én szüntelenül nem értem meg, hogy miért. Nagyszerű érveim vannak a kerékpározás mellett:
- Nincs rossz idő. Sőt, kifejezetten nulla fok körüli időjárás van, ami január közepéhez mérten istenes. Ez azt jelenti, hogy az ember kimegy az utcára egy farmernadrágban, meg egy pulcsiban és kabátban, vagy két pulcsiban, és nem fázik. Anbeliveböl, bazmeg, nem fázik!
- Nincsenek sokan a buszsávban. Merthát sztrájk van, tetszik-e érteni. Ott egy egész sáv majdnem üresen. Ha valamelyik szemét köcsög még le is akarna dudálni, mert a sáv közepén haladsz, akkor még ő is meggondolja kétszer, amikor észreveszi, hogy még mindig 25 km/h-val gyorsabban halad, mint a dugóban üres-egyes-üres-egyest váltogató szegény lúzerek.
- Szabad a villamossín. Ismétlem magam, hogy: Merthát sztrájk van, tetszik-e érteni. Jó, hatosból elmegy óránként három, mert az fővonal (bruhaha!), de pl. hatvanegyes villamost két napja nem láttam. És nem hiszem, hogy van olyan szőrös szívű rohadék zsaru, aki leállítana, vagy egy rossz szót is szólna azért, mert te sínezel. Igen, most szabályszegésre buzdítalak, dehát azért nézzük már meg ép ésszel: most, amikor tényleg nincs villamos a kötöttpályán, sokkal biztonságosabb sínezni, mint a pöfögő dobozok között figyelni a visszapillantókra.
És ennek ellenére nem, nem kerékpározok. Nekem az autó jár, mert nekem alkotmányos jogom az, hogy autóba tehessem a seggem, amikor én csak azt akarom. És senki se jöjjön nekem azokkal, akik:
- gyereket visznek oviba, isibe, különórákra
- délbudáról járnak északpestre dolgozni
- viszik a nagymamát dialízisre
- korporáciában dolgoznak, és nem ülhetnek büdösen az irodában
- sódert szállítanak a kisteherben
mert nekik felmentésük van. Ez a poszt most azoknak a tömegeknek szól, akik a XI-ben laknak, és az V-ben dolgoznak. Akik a Keletitől akarnak egészen Hűvösvölgyig kocsikázni. Akik szerint a Haller utca Albertfalva táv csak kocsival tehető meg. Nektek szól, igen. Pattanjatok kerékpárra. Ti, akik egyedül ültök a kocsiban, és nem kell hegyre mennetek, és a lakhelyetek meg a munkahelyetek 5-8 kilométerre van egymástól. Hagyjátok a kocsit, és üljetek fel egy cangára.
Kíváncsi vagyok, hogy milyen érvek vannak most a városi kerékpározás ellen. Előre mondom, hogy a hideg nem érv: öt perc kerékpározás után senki nem fázik. Egyébként a választás kábé pofon egyszerű. Van a fagyoskodva bizonytalanság, a bringa és a dugóban ülés közbeni önszopatás. Lehet választani.
post
kár a gőzért
amíg a saját bőrén, vagy közvetlen környezetében nem tapasztalja valaki a városi bringázás előnyeit, addig el sem tudja képzelni, hogy azok a faszik és csajok akik a mellette lévő sávban/bringaúton húznak el, a szomszéd irodában dolgoznak, vagy szemben az irodaházban. és 20 perccel többet alszanak/szarnak reggel.
Évről évre ugyanaz a forgatókönyv zajlik a sztrájkok során. A kékgalléros állomány – aki effektíve a leginkább kiveszi a részét az értékteremtő folyamatokból, hiszen ő szállítja az utast – rendszerint elégedetlen a juttatási csomagjának megváltoztatásával. Ez eddig rendben is van.
Ami viszont elgondolkodtató, hogy a sztrájkok során soha nem hallasz olyat, hogy valaki rákérdezne, mi a viharnak tartanak fenn egy akácfa utcai, hatemeletes, három futballpályányi alapterületű épületben százszámra kávézgató “támogató funkcionárusokat”. Ha ennek a lézengő rittereknek csak a felét elzavarnák, máris lenne miből adni a garázs-sofőröknek. A korporációban ez le is lett tudva már 20 éve, ott valamiért nincs is sztrájk… Miért nem lehet elővenni az üzleti terveket, és rákérdezni, hogy a kövér HR igazgatónő mellett a számtalan igazgatóhelyettes, főosztályvezető, osztályvezető, titkár, asszisztens és még ki tudja kicsodák milyen értéket teremtenek és hogyan járulnak hozzá az üzleti terv teljesüléséhez? Na de hagyjuk…
Valamikor a közgáz téri szabadidőközpontban tanultam közpolitika elemzést. Az egyetlen mondat, ami megragadt, az úgy szólt, hogy a közjavak szétosztása soha nem eredményez Pareto-optimális allokációt (más szóval a közjavakat elméletileg MINDIG el tudod osztani úgy, hogy társadalmi értelemben vett összhaszon nagyobb legyen, mint az eredeti állapotban – míg a magánjavakat nem)
Csak ennyit akartam hozzátenni. Kérem kapcsolja ki
két dolog jutott eszembe:
1) a BKV két oldalról kap pénzt: a) jegy/bérlet bevétel — mi fizetjük, b) adóforintok — ezt is mi fizetjük! KÉRDÉS #1: akkor miért minket szopatnak? KÉRDÉS #2: miért nem hangzott el egyetlen (szakszervezeti/nem szakszervezeti) vezető szájából a bűvos mondat: “az okozott kellemetlenségekért elnézést kérünk!”
2) Aba Botond idejében ezek bevonultak egy szobába és addig ki sem jöttek amíg nem lett megegyezés…
ja és hogy válaszoljak is: nem tudok napi 100km-et kerékpátozni melóba és vissza, mert puhány vagyok.
én meg három perc sétára lakom a melóból, és szerencsére jó messze a retek fővárostól.