Vagyis számítógép írástudás tükörfordításban. (Computer literate az, aki alap felhasználói szinten elboldogul egy számítógéppel). Mert én megrettenek tőlük, komolyan mondom, hogy megrettenek tőlük. Mindenki tudja rólam – vagy aki nem, az majd most – hogy a szó legszorosabb értelmében vett felhasználó vagyok, aki csak használni akarja a dolgokat, nem akar tudni azok működésének mikéntjéről. Nem akarok bütykölni, meg hardver-kompatibilitást ellenőrizni, nem akarok hardverelemeket cserélgetni, nem érdekel, hogy milyen foglalatba milyen proci megy bele, és mi is az észveszejtő különbség a DDR és a DDR2 között. (Többek között ezért is vettem Macintosht, sőt, ezért vettem egy erős Macintosht.)
Ha nekem autóm, motorom lesz, akkor én azt nem fogom akarni szerelni, nem fogom a vasárnapjaimat könyékig olajosan tölteni. Van, akinek ez fun, nekem inkább többemeletes szopás, aminek egyáltalán nem kívánok részese lenni. Ugyanakkor nem hiszek az új autókban (konzumerterméknek tartom őket), de az életemet is rábíznám a kis huszonkét éves (!!!) Mercinkre, aminek csak négy sebessége van, és két literes motra, néha olajat kell benne cserélni, egyébként meg huszonkét évesen is leszakítja az arcodat a helyéről, és szeret szabályt szegni (a százas sebességkorlátokat rendszeresen figyelmen kívül hagyja). És élvezet neki nyolcvannál hármasban odalépni, és száztíznél hörgő motornál váltani a négyest. Persze onnantól már nem lehet vigéckedni, mert a vége valahol száznegyvennél van, azt még utazóban szereti, de százhatvannál már gyilkosságot kísérlünk meg. Ja, és ha egyszer roncstelepre kerül, akkor abból a vasanyagból az esztergomi Suzuki gyár egy hónapig ellesz.
Na, de elkanyarodtam. Szóval nem akarok szerelni, se hardvert, se motort, se autót. Én egyet várok el a dolgoktől: minél kevesebb karbantartással működjenek, minél hosszabb ideig (erre a Windows XP alapból és “mezítelen állapotában” képtelen, lássuk be!!!)
A lyúzerektől indultam el, ők lennének ennek a postnak a fő témái. Ők tényleg ijesztőek, ijesztőbbek, mint a Microsoft óriása maga, ijesztőbbek mindennél. Miért? Hát mert félelmetes, hogy úgy akarnak számítógépet használni, hogy egy kicsit sem gondolkoznak, illetve a számítógépes rutinjaikon egy kicsit sem akarnak változtatni. (Nem karbantartásról beszélek, hanem fícsörökről. Hasznos fícsörökről.) Hozok néhány példát:
- Egyik kedves ismerősöm Firefoxot használ, ami önmagában nézve dícséretes. De több weblap böngészése esetén mit csinál? Leminimalizálja a Firefoxot, kétszer az asztalon lévő ikonra klattyint, és jaj, de jó, új Firefoxom van. Az, hogy már nyitva van tíz, az kit érdekel. (Ugyanez vonatkozik bármilyen applikációra, amiből több kell, mint egy.)
- Fel sem merül benne, hogy az MSN-es beszélgetései loggolhatóak, illetve loggolásra kerülnek. Minden MSN beszélgetés úgy végződik, hogy a beszélgetésnek az elejére görgetünk (hosszú beszélgetés esetén ez két óra, simán, a csúszka megragadását nem ismerjük), ott lenyomuk a bal egér gombot, óvatosan a végéig görgetünk (ha útközben elbasszuk, akkor megint elölről), aztán jobbklikk (ha elbasszuk, mert hirtelen a jobb-bal konfúzió viharába kerültünk, akkor elölről), szóval jobbklikk, másolás, aztán Start menü, Word, jobbklikk, beillesztés. Aztán file menü, Mentés, Dokumentumok per “MSN Csetek” 070201 Ferivel zokniról.doc és Oké.
- A feladatok váltása csak és kizárólag a tálcán keresztül történik.
A probléma nem az, ha valaki nem tud valamit felhasználóként, hanem az, ha egy tökjó dolgot (firefoxban ilyen a file->new tab vagy simán a ctrl+t, ami új böngészőtabot nyit, ilyen a ctrl+n a Wordben, ctrl + a, ami mindent kijelöl) nem hajlandó használni a saját stupid, csontvelőig beégett rutinjai miatt.
És akkor most jaj, nehogy előhozzátok, hogy de ha nem akarok könyékig olajos lenni, akkor miért várom el másoktól, hogy megfelelő módon használjanak számtekkel kapcsolatos dolgokat. Nem, nem várom el. De a két dolog (szerelés vs. megfelelő módon használás) nem ugyanaz. Ahhoz, hogy az autót vezetni tudd, meg kell csinálni a jogsit. Ahhoz, hogy számítogépet használni tudj, legalább a programok alapszintű ismerete kell. Ha profi módon akarsz vezetni, akkor sokat kell vezetned, szemináriumokra kell/lehet járnod (és még mindig nem kell kinyitnod a motorháztetőt). Ha megfelelő módon akarsz felhasználni, akkor sokkal egyszerűbb a dolog: lesni kell. Kérdezni. - Fú, mivel illesztetted be? – Ctrl+X-szel. – És mivel váltottál át erre a programra? – Alt+Tab-bal. – És hogy váltottál a firefox tabjai között? – Ctrl+Tab-bal.
Egyszerűen aki számítógéppel akar hatékonyan dolgozni, annak muszáj érdeklődnie egy picit a programokkal kapcsolatban, különben frusztrált júzer lesz, aki feldühödik attól, ha a kis piros ikszre klikkelve nem tudja lezárni a programját (rendszer-erőforrások százon, proci százon, ja mert 15 firefox, meg ugyanennyi word…), és nem veszi észre azt, hogy Application not responding. Ha tudja, hogy ilyenkor Ctrl+Alt+Del kombóval előhozható az alkalmazások listája, és lelőhetőek a beragadt programok (a válasz nem a power gomb, tényleg nem az…), akkor már kevésbé frusztrált júzer lesz. És ha pedig tabokat használ az ff-ben új böngésző nyitás helyett, akkor már szinte nyugodt és mosolygó júzer is lehet belőle. Egy nap, majd. (Ha van helyette, aki vírust írt, meg upgradel, és karbantartja a pécét annyira, hogy neki már csak használni kelljen.)
Amúgy kinek milyen halálközeli lyúzerélményei vannak? Tényleg kíváncsi vagyok. Számomra már az megrökönyödést okozott, hogy Marie digitalizál, valamint jútyúbra feltölt. (És make no mistake, ő nem tartozik a lyúzer kategóriába, de nem gondoltam, hogy a computer literacy ilyen szintjére is eljutott már). Ugyanakkor szinte megbocsájthatatlan, hogy jégtáncot digitalizál, ami számomra teljesen undorító és fasztalan sport.